2018. január 1., hétfő

A szigetek illata

Két férfi, két egyéniség. Teszik, amihez értenek, hihetetlenül fontos számukra a külvilág, de cselekedeteiket nem a külső elvárások vezérlik, hanem valami más. Valami titok. Simon Erika két interjút tartalmazó kötete, a Lépcsők az égbe eltérő életpályát járó férfiakról szól, az interjú legnemesebb hagyományainak megfelelően, hiszen Simon Erika nem kíváncsiskodik, hanem empatikusan, tapintatosan, alapos felkészültséggel átveszi hőseinek rezgésszámát, velük vibrál, átélve és közvetítve azt a csodát, amely Hardi Richárd szemorvos és Érdi Tamás zongoraművész lényében, emberi mivoltában megnyilvánul.
Hardi Richárd szemorvos a Nyolc Boldogság katolikus szerzetesi közösség tagjaként szenvedő afrikai emberek számára nyújt reményt, klinikát teremtett a semmiből, ha kell, autót szerel, az őserdő rogyadozó hídjain, veszélyes és keskeny, sáros utakon halad. Szinte teljesen elvágva a modern kommunikációs lehetőségektől, a kunyhóik előtt halált váró világtalanoknak adja vissza a fényt és az esélyt. A környezetet, az emberi viszonyokat sokan reménytelennek ítélnék, ő azonban nem gondolkodik ilyesmin, szervez, dolgozik, tanít, gyógyít, imádkozik - alázattal és szerényen. Mert valójában Ő ott a Remény.
Érdi Tamás csecsemőként veszítette el a szeme világát, Ő nem a szemeket gyógyítja, hanem a szívet, a lelket ajándékozza meg művészete erejével. Zsenialitása, elhivatottsága, érzékenysége és szorgalma lenyűgöző, az imponáló műveltségű Simon Erika időnként hosszabban is kérdez, hogy előcsalogassa mindazt a sok izgalmas tudást, amelyet Érdi Tamás őriz és megél, sokkal, nagyon sokkal többet észlelve és érzékelve a világ szépségeiből, mint megannyi látó. Talán ez a szenzitivitás zsenialitásának egyik összetevője.

Könyvtáros bácsi az emberi értékekre, felemelő életutakra, történetekre érzékeny olvasóknak ajánlja ezt a kis kötetet, amely az Érdi Tamás-interjúra tekintettel, valamennyi zenei gyűjtőkörrel rendelkező könyvtár állományában is nélkülözhetetlen. (Simon Erika: Lépcsők az égbe. Iker-interjú Hardi Richárddal és Érdi Tamással. Bp., Kairosz, 2017. 121. oldal)

1 megjegyzés:

  1. Nagyon köszönöm, hogy fel hívta a figyelmemet erre a könyvre. Feltétlenül el fogom olvasni.

    VálaszTörlés